RESTART Resilience and Training for SMEs

Ön mit gondol, mit jelent fenntarthatónak lenni?

Hogyan írná le a fenntarthatóság jelentését egy ismerősének?

Milyen fenntartható megközelítést alkalmaz az Ön vállalkozása?

Válaszoljon a kérdésekre és nézze meg ezt a videót  a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteinek ellenőrzéséhez!

A globális fejlődés fenntartható szempontjai a múlt század közepén kerültek előtérbe. Az alábbiakban a fenntartható fejlődés kérdéséhez kapcsolódó fontos mérföldköveket ismertetjük, amelyek a további irányt mutató nemzetközi keretrendszer megteremtésével kapcsolatosak:

1972 - Az ENSZ környezetvédelmi konferenciája volt az első környezetvédelmi világkonferencia Stockholmban, amelyet Stockholmi Konferenciaként is ismerhetünk. A fejlett és fejlődő országok közötti párbeszéd nemzetközi kezdete a környezeti kérdések (elsősorban a víz- és levegőszennyezés), a gazdasági növekedés és az emberek jóléte közötti kapcsolatról. Ezen kívül itt jött létre az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP).

1992 - Rio de Janeiróban rendezték meg az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciáját (UNCED), amely az 1972-es Stockholmi Konferencia 20. évfordulója alkalmából az emberiség környezetre gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásaival foglalkozott. Az UNCED, vagy a "Föld-csúcstalálkozó" felismerte, hogy a fenntartható fejlődés koncepciója minden ember számára elérhető cél; a földi élet fenntartásához szükséges emberi szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok kiegyensúlyozása - ilyen szintű integrációhoz elengedhetetlen egy új szemléletmód mind a fogyasztás és a termelés, mind pedig a munka, élet és döntéshozatal területén.

2015 - A fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozót az ENSZ New York-i székhelyén tartották, ahol hivatalosan is elfogadták a 17 fenntartható fejlődési célt tartalmazó Agenda 2030-at. Két hónappal később a párizsi COP21 konferencián Párizsban 187 fél aláírta és ratifikálta a Párizsi Megállapodást.

2022 - A Stockholm+50 nemzetközi találkozóra az 1972-es Stockholmi Konferencia után 50 évvel került sor, célja az Agenda 2030 célkitűzéseinek felgyorsítása volt. Olvassa el a legfontosabb ajánlásokat a mindenki jólétét szolgáló egészséges bolygó fenntartása, elérése érdekében tett intézkedések felgyorsítására.

A fenntarthatóság az üzleti életben a következőket jelenti:

• üzleti tevékenységet folytatni anélkül, hogy az negatív hatással lenne a környezetre, a közösségre vagy a társadalom egészére (Spiliakos, 2018);
• a vállalkozás stratégiája és intézkedései az üzleti tevékenységek által okozott káros környezeti és társadalmi hatások kiküszöbölésére (IBM).

Fontos, hogy tisztában legyen vállalkozása környezetre és társadalomra gyakorolt hatásaival, amelyek hozzájárulnak a fenntartható megoldásokhoz a stratégiák és célok meghatározásán keresztül. Ne felejtse el, hogy a vállalkozása számára kitűzött céloknak specifikusnak, mérhetőnek, elérhetőnek, relevánsnak és időhöz kötöttnek kell lenniük.

• Használ-e vállalkozásunk fenntartható anyagokat a gyártási folyamat során?
• Támaszkodhat-e v vállalkozásunk megújuló energiaforrásokra?
• Mennyi hulladékot termel a vállalkozásunk?
• Léteznek-e alapok a fenntartható következmények támogatására az országban?
• Szponzorálhat vagy támogathat-e vállalkozásunk oktatási alapokat vagy veszélyeztetett közösségeket?
• Van olyan eszköz, amely segít mérni egy vállalkozás karbonlábnyomát?
• Felvesz-e, alkalmaz-e vállalkozásunk különböző vallású, nemzetiségű, stb. álláskeresőket?
• Cégünk tudatosan csökkenti-e a felhasznált energia mennyiségét?
• Megközelítette-e vállalkozásunk a körforgásos gazdaság elveit?

Íme néhány fenntartható működési javaslat, megfontolás, amelyeket a vállalkozásán belül alkalmazhat:

1. Energiahatékonyság: kerülje a papírpazarlást, például az e-mailek nyomtatását; kapcsolja ki a nem használt eszközöket; húzza ki az elektronikai eszközöket, ha nem használja őket; gondoskodjon arról, hogy a termosztátok a kívánt hőmérsékletre legyenek beállítva; mosogatás közben zárja el a vizet; válasszon alacsonyabb energiafogyasztású vagy magasabb energiakategóriába tartozó elektromos eszközöket (például LED izzókat); csökkentse a vízmelegítő fokozatát; kapcsolja ki a légkondicionálót vagy a fűtést, ha kinyitja az ablakokat; oktassa a személyzetet!
2. Ellátásilánc-menedzsment: 1. elemezze az ellátási láncát (környezeti, társadalmi és gazdasági kérdések szempontjából); 2. alkalmazza a társadalmi, környezeti és pénzügyi felelősségvállalást és a körkörös ellátási lánc sajátosságait; 3. vonja be a beszállítókat azáltal, hogy a fenntarthatósági kérdéseket a rendszeres üzleti beszélgetések részévé teszi, vagy keressen olyan beszállítót, aki rendelkezik pl. ISO 14001 vagy hasonló tanúsítvánnyal, amelyet be tud építeni az üzleti tevékenységébe!
3. Hulladékgazdálkodás: használja a papír mindkét oldalát, ha másolnia kell; hasznosítson újra minden olyan hulladéktípust, amelyet szét lehet válogatni – kezdeményezzen egy kihívást vagy versenyt az alkalmazottai számára, például régi fogkefék gyűjtése jutalomért; részesítse előnyben az újrahasználati megközelítést - adományozzon vagy adjon el elektronikai eszközöket, bútorokat, ruhákat stb. rászorulóknak vagy használtruha-boltoknak; lehetőség szerint csökkentse vagy komposztálja az élelmiszerhulladékot!
4. Fenntartható beszerzés: szorosan kapcsolódik a fenntartható ellátási lánc fenntartható beszerzésen keresztül történő kiépítéséhez, ami nagyobb ügyfélhűséget eredményezhet, pozitív hatást gyakorol a környezetre, és csökkenti a jogszabályoknak való meg nem felelés kockázatát. Tippek: 1. Vásároljon etikus forrásból származó termékeket (lásd az európai ökocímkéket) és 2. Vásároljon helyi termékeket a helyi gazdaság fellendítése érdekében!
5. Közösségi szerepvállalás: 1. Még a közösségi hálózatok jelenlegi korában is tartsa szem előtt az ügyfeleivel és alkalmazottaival való fizikai interakció fontosságát; 2. támogassa alkalmazottai tevékenységét a helyi szervezetekkel való kapcsolattartásban; 3. használja ki a közösségi médiában rejlő lehetőségeket az ügyfelekkel való interakcióra és visszajelzéseik megszerzésére; 4. legyen nyitott és átlátható azáltal, hogy döntéseit (még a jövőbeli döntéseket is) közli az ügyfelekkel, ezáltal pedig bevonja őket az üzleti tevékenységébe; 5. a vállalkozás, az alkalmazottak és a közösség értékeinek összhangban kell lenniük; 6. legyen szenvedélyes a közösség meghallgatásában és megismerésében, hogy erős kapcsolatokat építsen ki; 7. ha nem tud a közösségi kezdeményezésekről, látogasson el az önkormányzat weboldalára, vagy egyszerűen kérdezze meg ügyfeleit és alkalmazottait, hogyan tud részt venni a vállalkozás ilyen kezdeményezésekben!

Olvasson bele Dr. Ayman El Tarabishy fenntartható trendek a KKV-k számára 2023-ig című könyvébe.

A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nehézséget okozhat a kezdeti beruházás vagy a tudás hiánya, amikor a fenntartható gyakorlat tényleges megvalósításáról van szó... Ahhoz azonban, hogy a fenntarthatóságról gondolkodjunk az üzleti életben, mindhárom pillérét figyelembe kell vennünk: a társadalmi, a környezeti és a gazdasági pillért. Nézze meg ezt a videót, és tudja meg, hogyan tud fenntartható hatást gyakorolni üzleti tevékenységén keresztül a Fenntartható üzleti modell vászon használatával!

A társadalmi vállalkozás a társadalmi kihívások fenntartható megoldásának egyik módja!

Az Európai Bizottság szerint:

Az EU-ban 2,8 millió társadalmi vállalkozás működik, ami az összes vállalkozás 10%-át teszi ki.

Csaknem 13,6 millió ember - az EU munkavállalóinak mintegy 6,2%-a - dolgozik társadalmi vállalkozásoknál.

A fizetett munkaerő mellett a szociális gazdaság önkénteseket is mozgósít, ami 5,5 millió teljes munkaidős munkavállalónak felel meg.

A számok alapján láthatjuk, hogy a társadalmi vállalkozói tevékenység nagy növekedési potenciállal rendelkezik. Az igazi hátránya a nagyon alacsony nyilvános megjelenés és elismertség.

Tudjon meg többet arról, hogy mi is az a társadalmi vállalkozói tevékenység, és milyen hozzáadott értéket nyerhet az Ön vállalkozása ezzel a megközelítéssel!

Forrás: Business Jargons, Itt olvashat többet a társadalmi vállalkozásról.

A vállalkozói tevékenység általában a profitmaximalizáláson alapul, és ez a profit megosztható a tulajdonosok között. A társadalmi vállalkozás bármilyen területen működhet, és ugyanúgy profitot termel, mint bármely más vállalkozás - a különbség az, hogy a profitot hogyan használják fel!

A nyereséget visszaforgatják, és egy világos társadalmi küldetést teljesítenek, amely pozitívan hat a közösségre!

A társadalmi vállalkozások a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nyereségük bizonyos részét visszaforgatják - például Szlovákiában a társadalmi vállalkozások a nyereség több mint 50%-át visszaforgatják a szervezetbe, hogy bővítsék és fejlesszék szolgáltatásaikat és tevékenységeiket, amelyeket a társadalmilag hasznos céljaik megvalósítása érdekében végeznek.

Társadalmi vállalkozások vs. profitmaximalizáló üzleti és nonprofit szervezetek:

Forrás: Társadalmi üzleti modellek építése: Muhammad Yunus, Bertrand Moingeon és Laurence Lehmann-Ortega.

Nézze meg a kiválasztott országokban működő sikeres társadalmi vállalkozások és társadalmi innovációs projektek példáit, amelyeket a szlovákiai szakértők által készített Társadalmi innovációs kézikönyvben, vagy a BRESE, Interreg Europe projekt keretében azonosított jó gyakorlatok keretein belül ismertetnek.

A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) egy olyan önszabályozó üzleti modell, amely segít a vállalkozásnak abban, hogy társadalmi felelősséget vállaljon önmagával, az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal szemben.

Egy társadalmilag felelős vállalkozás önkéntes tevékenységet folytat, amely hozzájárul például a környezetvédelemhez vagy a közösség fejlesztéséhez (szabaddá teszi az alkalmazottakat, hogy önkéntes tevékenységet végezhessenek, anyagilag támogatja a kulturális eseményeket stb.) - DE az elsődleges célja még mindig a profitszerzés!

Ezzel szemben a társadalmi vállalkozás elsődleges célja a társadalmi küldetés teljesítése, a társadalmi haszon megteremtése és a közösségre gyakorolt pozitív hatás.

A zöld vállalkozás a fenntartható vállalkozói tevékenység egy olyan alcsoportja, amely elsősorban környezeti problémákkal foglalkozik, de termékein, szolgáltatásain és működésén keresztül a társadalmi változásokhoz is hozzájárulhat, miközben nyereséget termel. A zöld vállalkozók tehát olyan vállalkozók, akik a környezetre gyakorolt negatív hatások kiküszöbölésén dolgoznak:

• az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a hulladéktermelésnek a csökkentésével;
• az energiahatékonyság javításával és a megújuló energiaforrásokba való beruházással;
• a természetes ökoszisztémák védelmével és helyreállításával;
• környezetbarát termékek és anyagok előállításával és fogyasztásával.