EN | HR | ES | IT | HU | SK

RESTART Resilience and Training for SMEs

Restart
Üzleti modellek KKV-k számára a COVID utáni korszakban
Feedback submited
Ocijenite nas:
   
Teaser

Átfogó útmutató az üzleti modellekhez: Aknázza ki vállalata teljes potenciálját szakértői meglátások és stratégiák segítségével.

Nyereséges és fenntartható: Fedezze fel egy olyan üzleti modell kialakításának kulcsait, amely kiállja az idő próbáját.

Útmutató, hogy lépésről lépésre felépítse saját üzleti modelljét - és máris láthatja a sikert.

  Video

KKV-k üzleti modelljei (ÜM)

KKV-k üzleti modelljei (ÜM)Kliknite za čitanje  

A vállalkozások legfontosabb közös célja az értékteremtés és a profitszerzés. A vállalatok abban különböznek egymástól, hogy hogyan tervezik ezt megvalósítani. Az üzleti modell a KKV-k működési és nyereségtermelő modelljének koncepciója: üzleti tervvé alakítása meghatározza a vállalat működésének és nyereségtermelésének pontos működését.

 

BEVÉTELEK - KIADÁSOK = NYERESÉG

 

Megjegyzés: léteznek úgynevezett "szociális vállalkozások" is. Ezek elsődleges célja a társadalmi hatás elérése, és nem a profitmaximalizálás a tulajdonosok érdekében - ugyanakkor jó üzleti, működési tervvel kell rendelkezniük, amely lehetővé teszi a fenntarthatóságot (lásd a RESTART képzés 5. modulját. Fenntartható, szociális és zöld vállalkozói tevékenység).

Egyszerű modellekKliknite za čitanje  

  • alapanyagok
  • termelési eszközök (gépek, berendezések, IT)
  • iroda, gyár, üzletek stb. költségei
  • humánerőforrás-költségek (beleértve az összes adó- és társadalombiztosítási járulékot!)
  • marketing és értékesítési költségek
  • adminisztrációs költségek (regisztrációs díjak, könyvelés, adminisztráció)
  • a tőkéhez való hozzáférés költségei
  • a pénzügyi tevékenységek költségei (árfolyamveszteség, fizetett kamatok stb.)
  • ! az összes fizetendő adó és illeték kiszámítása
  • értékesítési bevételek (működési bevételek)
  • •előfizetésekből, díjakból, licencekből származó bevételek
  • •a vállalkozás fő profiljához közvetve kapcsolódó tevékenységekből származó bevételek (pl. ha van egy raktára, és annak felét bérbe adja másnak).
  • •pénzügyi tevékenységekből származó bevételek (az Ön pénzeszközei után fizetett kamatok stb.)

 

Az egyszerű modell különbséget tesz fix és változó költségek között:

Fix költségek: ezeket attól függetlenül kell kifizetni, hogy mennyi terméket vagy szolgáltatást adunk el.

  • A fix költségek például: az iroda/raktár/üzlet költségei, ha úgy dönt, hogy bérel/vesz egyet, a KKV-k adminisztrációs költségei (könyvelő).
  • Rövid távon a fix költségek közé tartozhatnak a foglalkoztatási költségek is (mivel a munkaerő-piaci feltételek és szabályozások miatt nem könnyű felvenni/elbocsátani a személyzetet), de sokan hosszabb távon változónak számítanak (az adott munkaerőpiac és foglalkoztatási rendszer rugalmasságától függően).
  • Rövid távon az amortizációs/értékcsökkenési költségek is fixek (ha drága berendezést vásárol, akkor azt a következő néhány évben le tudja írni).

A változó költségek attól függenek, hogy mennyit termel a vállalkozása.

  • A tipikus változó költségek a termeléshez szükséges készletek - inputanyagok - költségei.

Az egyszeri, alapítási költségek közé tartoznak a cégalapítás jogi költségei, a logó és a webdesign, stb.

Számolja ki az összes költséget! Szükség esetén használjon online eszközöket. Fontolja meg a költséghatékony megoldásokat.

Az egyszerű modellt egy előzetes piackutatásra kell építeni, amely részletesen vizsgálja:

  • A potenciális vásárlókat - a lakosság mérete és elérhetősége, valamint az Ön termékeiért/szolgáltatásaiért való fizetési képességük. Ismerje meg a konkrét preferenciákat, részleteket, amelyeket jelenleg vásárolnak, és próbáljon meg hozzáférni a potenciális keresletükhöz az iránt, amit Ön kínálni kíván.
  • Az Ön potenciális versenytársait - az adott piacon már jelen lévő vállalatok, ár/minőségi szintjük, elérésük a vásárlók tekintetében, marketing- és értékesítési stratégiáik stb.
  • Az Ön potenciális munkatársait - legyenek azok az Ön jövőbeli beszállítói vagy más kisvállalkozások, akikkel nem közvetlenül versenyez, hanem együttműködik (pl. közös üzlet megnyitása, közös logisztika stb.).
  • Többféle módon és szakértői stratégiával is megközelítheti a kutatást, és elegendő adat alapján maga végezheti el, vagy megbízhat valakit, hogy végezze el Ön helyett.
Alapszabályok Kliknite za čitanje  

Az üzleti modell egy általános keret, egy fő és általános megközelítés a vállalkozás működtetésére. Az üzleti terv erre épül, egy részletesebb és strukturáltabb, az Ön vállalkozására szabott információhalmazzal. Kissé eltérő megközelítésben az üzleti modell az Ön bevételszerzési folyamatát határozza meg, míg az üzleti terv az Ön céljait és stratégiáit. Valamennyi megközelítésben, az üzleti terv az üzleti modellből származik.

Az üzleti terv elkészítésekor ügyeljen az alábbiakra:

Számítsa ki a költségeket és bevételeket legalább éves, de inkább 3 éves alapon annak érdekében, hogy:

  • lehetővé váljon mindenféle költség és bevétel kimutatása;
  • lehetővé váljon a trendek és dinamikák megjelenése.

Nézze meg a témákat minden oldalról, hogy megtalálja a rejtett költségeket és a további bevételi lehetőségeket.

  • A költségek esetében ne csak a rendszeres költségekre gondoljon, hanem a potenciális, nem gyakori tételekre is (például jogi költségek, stb.). Néhány rejtett költség a nem optimális munka- és folyamatszervezésben rejlik.
  • A bevételek esetében gondoljon az eszközeire más szemszögből - tud-e több pénzt keresni velük? Mi a leghatékonyabb módja az eszközei felhasználásának? (Ha van egy teherautója, amely nem mindig tele van - össze tudja-e vonni a logisztikáját egy másik KKV-val, és bérbe tudja-e adni útvonalainak/rakodócsarnokának egy részét?

Különböztesse meg a költségeket és a beruházásokat! (más szóval: költségek és kiadások). Legyen motivált a költségek csökkentésére ott, ahol nem fáj, de:

  • Győződjön meg róla, hogy tisztában van a pénzéért kapott készletek, inputok és emberi erőforrások minőségével.
  • A beruházásoknak az a célja, hogy előre vigyék vállalkozását, és a jövőben több nyereséget hozzanak Önnek. Ne becsülje alá szükségességüket.
A vállalkozás finanszírozásánaktipikus módjai Kliknite za čitanje  

A vállalkozás finanszírozásánaktipikus módjai

Az indulás finanszírozása (pl. a finanszírozás biztosítása, miközben még nincs kimutatható teljesítmény).

A rendszeres üzleti műveletek finanszírozása

Nagyobb beruházások finanszírozása (pl. új berendezések, új termelési helyszín stb.)

Innováció, kutatás, fejlesztés finanszírozása

A tulajdonos saját forrásai (bootstrapping, sweat equity)

Az értékesítési bevételek legalább hosszabb távon finanszírozzák a működést.

Saját megtakarított pénzeszközökből/ tőketartalékból

Saját megtakarított pénzeszközökből / tőketartalékból

A "3F" - befektetés a barátoktól, a családtól és a 'bolondoktól

A rövid távú likviditási kihívásokat saját forrásokkal lehet kezelni, vagy…

egyedi banki hitelből (általában jelzáloggal vagy egyéb biztosítékkal/garanciával)

Kormányzati vagy uniós források felhasználása a beruházás társfinanszírozására

Üzleti 'angyal' befektetés, néha kockázati tőke (csak skálázható induló vállalkozások esetében)

… bankhitel kifejezetten likviditáskezelésre

Bérlés vagy lízingelés

Az ügyfelekkel kötött szerződések alapján (innováció beszerzése)

 

… a beszállítókkal és a vevőkkel megállapított fizetési feltételek egyeztetése és kezelése

Kormányzati vagy uniós források felhasználása a beruházás társfinanszírozására

 

 

Hagyományos üzleti modellek (ÜM)

Hagyományos üzleti modellek (ÜM)Kliknite za čitanje  

"Hagyományos üzleti modelleknek" nevezzük nevezzük a gazdaságainkat meghatározó modelleket, mielőtt az átalakulást hozó informatikai megoldások - először az internet, majd a mobilitás, napjainkban pedig az ML és az AI (gépi tanulás és mesterséges intelligencia) - megjelenése teljesen felborította őket.

Más szóval, a hagyományos modellek a 20. században jellemző üzleti magatartásformákat jellemzik. 

Megjegyzés az ipari forradalmakról: a gazdaságtörténet során a jelentős innovációk a meglévő üzleti modelleket arra kényszerítették, hogy átalakuljanak és alkalmazkodjanak az új lehetőségekhez és feltételekhez. A történészek a mezőgazdaság, majd a gyártás kialakulását tartják felelősnek a meglévő "üzleti modellek" teljes átalakulásáért.  Az első ipari forradalom (a gőzgépnek és a gépesítésnek köszönhetően), a második (az elektromosság feltalálása és az ipari munkamegosztás miatt), a harmadik (a globális termelési láncok létrehozásával a 20. század 2. felében) és a negyedik (az IT és a robotizáció által támogatott) mind arra kényszerítette a gazdasági szereplőket, hogy újragondolják stratégiáikat és üzleti modelljeiket. Az új IT-fejlesztések és a mesterséges intelligencia által vezérelt ötödik forradalom a küszöbön áll - az új modellekre való átállást a mindennapjainkban tapasztaljuk.

B2CKliknite za čitanje  

Az üzletektől a fogyasztókig - A hagyományos kisvállalkozások az emberi társadalmak hajnala óta léteznek. Egyszerűen arra a felismerésre épülnek, hogy egy kisvállalkozás - eredetileg egy családon belül vagy szakemberek egy meghatározott csoportjával (céhek, stb.) - képes árukat és szolgáltatásokat előállítani, kínálni más emberek, a közösségük, a vásárlóik - számára.

Ha közvetlenül el akarja érni a vásárlóit, akkor értékesítési lehetőségeket kell találnia, hogy találkozhasson velük.

Egy B2C üzleti modellben a vállalkozónak a következőkkel kell terveznie….

A termékek/szolgáltatások előállítása vagy beszerzése

  • Vagy közvetlenül alapanyagokból/szállított alkatrészekből történő előállítás,
  • Vagy áruk beszerzése

A logisztika és az értékesítési pontok

  • Hol kell tárolni és hogyan kell eljuttatni a terméket/szolgáltatást az értékesítési pontra.
  • Hol találkozik a vevővel - értékesítési pont
Marketing és promóció
  • Hogyan lehet meggyőzni az ügyfeleket, hogy megvásárolják ezeket a termékeket/szolgáltatásokat?
  • Hogyan lehet magát a vállalatot márkázni, forgalmazni, népszerűsíteni?
Cserébe, …
  • Közvetlen választ kap az ügyfelektől a termékekre/szolgáltatásokra.
  • Friss adatokhoz jut az értékesítésről
B2BKliknite za čitanje  

Vállalkozástól vállalkozásig (és hasonlóképpen, vállalkozástól kormányzatig) - Az áruk és szolgáltatások értékesítése egy másik vállalatnak vagy állami/kormányzati szerveknek több szempontból is különbözik az egyszerű B2C üzletektől. A legfontosabb, hogy sokkal kisebb számú ügyféllel kell foglalkoznia, de cserébe nehezebb megszerezni őket, és sokkal fontosabb, hogy megtartsa őket (vagy legalábbis jó portfóliót építsen ki, hogy ne csak 1-2 egyedüli vásárlótól függjön).

 

Egy B2B üzleti modellben a vállalkozónak a következőkkel kell terveznie….

A termékek/szolgáltatások előállítása vagy beszerzéseor

  • Közvetlen termelés alapanyagokból/szállított alkatrészekből, szolgáltatások létrehozása

Üzleti/kormányzati vevők vagy kereskedők elérése

  • Vagy eladás más vállalatoknak és/vagy állami szereplőknek.
  • Vagy eladás a forgalmazóknak, kiskereskedőknek, akik aztán felelősek a termék piacra juttatásáért.

Üzleti/kormányzati vevőknek szóló marketing (a B2C-től eltérő marketing

  • Hogyan lehet meggyőzni az ügyfeleket/kiskereskedőket, hogy megvásárolják ezeket a termékeket/szolgáltatásokat?
  • Hogyan lehet magát a vállalatot márkázni, forgalmazni, népszerűsíteni?
Cserébe, …
  • Általában nagyobb mennyiségben történő gyártás szükséges
  • Hosszabb távú, stabilabb szerződések segíthetik a vállalat fenntarthatóságát.
FranchiseKliknite za čitanje  

A franchise-modellben a koncepció egy sikeres modellre épül, amely bizonyítottan működik és nyereséget termel az adott környezetben. Ennek a modellnek a tulajdonosa - a franchise-szolgáltató - eladja a "receptet" - a franchise-vevőnek. A recept tartalmazza a pontos üzleti modellt, a márkát és a vonatkozó szellemi tulajdont, gyakran a beszállítói/beszállítói kapcsolatokat, valamint a működésre vonatkozó némileg szigorú szabályokat (a fő márka védelme érdekében).

A franchise modellben a vállalkozónak a következőkkel kell terveznie….

A termékek/szolgáltatások előállítása vagy beszerzése

  • Szigorú recept alapján, általában erős franchise-követelményekkel.
  • Gyakran közvetlen hozzáféréssel a beszállítókhoz/beszállítókhoz

A logisztika és az értékesítési pontok

  • Hol és hogyan nyíljon meg az új franchise üzlet?
  • Van-e rá elegendő helyi kereslet?
Marketing és promóció
  • Általában a franchise szintjén történik
  • Mégis helyi marketinget kell végezni (legalábbis a piaci bevezetés tekintetében).
Cserébe, …
  • Nem kell egy egész vállalkozást a semmiből kitalálni.
  • A franchise-díjakat a franchise-tulajdonosnak kell fizetni.
KKV-k a belföldi gazdaságbanKliknite za čitanje  

Ha a KKV-k egy adott helyi környezetben - a városban, megyében, régióban vagy országban - működnek, akkor különleges követelményeknek kell megfelelniük:

  • Meg kell felelnie a helyi és nemzeti szabályozásnak - az adózás, a számvitel és az adminisztráció tekintetében, de a munkavédelem, a munkaügyi törvények, a környezeti veszélyek kezelése stb. tekintetében is. Ezek a feltételek országonként eltérőek lehetnek, és bár az Európai Unióban (az európai egységes piac fogalma alapján) többnyire (bár nem teljesen) harmonizáltak.
  • Üzleti modelljének kialakításakor győződjön meg arról, hogy a más országból érkező - kevesebb követelménynek megfelelni kényszerülő - konkurencia nem veszélyezteti-e az Ön gazdasági sikerét. Ez különösen fontos a határokon átnyúló területeken.
 A csak a hazai piacon vagy az alatt működő vállalkozásnak is vannak előnyei a nemzetközi/globális gazdasági szereplőkkel szemben:
  • A globális piacon innovatívnak lenni komoly kihívás. Helyi, nemzeti szinten azonban utánzással/adaptációval lehet innovatívnak lenni - azaz egy jó üzleti ötletet átvenni és a helyi viszonyokhoz igazítani. (Győződjön meg róla, hogy nem sérti meg a szellemi tulajdonjogokat.)
  • A helyi nyelvek ismerete, a helyi kultúra és társadalom megértése kulcsfontosságú előny egy vállalat számára az ügyfelek elérésében. Mégis, különösen az egyre egységesebbé váló globális üzleti kultúra (a globális közösségi média és a globális szolgáltatások által meghatározott trendek), valamint a magas szintű fordítás és a mesterséges intelligencia megoldások által nyújtott chatbotok elérhetősége miatt várhatóan a közeljövőben csökkenni fog ez a "védő" jelleg, hogy csak nemzeti szereplőnek kell lenni.
A 21. század üzleti modelljei

A 21. század üzleti modelljeiKliknite za čitanje  

Amint az előző fejezetekben említettük, a technológia - különösen az információs és kommunikációs, digitális technológiák - megjelenése megváltoztatta a gazdaságot a 20. század 2. felében, lehetőséget teremtve a termelés és a szolgáltatások globalizációjára, és a mai technológiai fejlődés még szélesebb körű új üzleti modellek megjelenését teszi lehetővé. Az Európai Unió rendelkezik egy digitalizációs stratégiával, amely a jövőre vonatkozó célokat határoz meg, és forrásokat különít el ezek eléréséhez.  
Európai és globális piacok Kliknite za čitanje  

A média és az üzleti élet globalizációja a 20. század második felében előkészítette az utat a 20. század végén felszínre került globális termelési és innovációs láncok számára. Ez a globális gazdasági modell a költséghatékonyság optimalizálására épült (gyakran figyelmen kívül hagyva az alacsony költségű termeléshez kapcsolódó negatív emberi, demokratikus és környezeti szempontokat).

Míg a 21. században számos esemény lelassította vagy akár vissza is fordította a globalizációs trendeket (például a geopolitikai események, Kína önálló kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) kapacitásának növekedése, a COVID-19 válság, a globális közlekedés éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának felismerése, a jelenlegi energiaválság és az olaj-/gázfüggőség stb. ) számos más tényező tovább fokozta a termékek és szolgáltatások globális termelését és forgalmazását (például a szélessávú internetkapcsolatok egyre szélesebb körű elérhetősége, a távmunka és a globális, virtuális csapatmunka fejlődése (RESTART Képzési Modul 1), számos nyelvi korlát leküzdése a gépi tanulási technológiák révén, stb.) 

Az Európai Unió kiemelt prioritásként kezelte az európai gazdasági versenyképesség növelését az egységes európai piac létrehozásával, amely közös szabályozásokra és szabványokra épül, amelyek lehetővé teszik az európai vállalatok számára, hogy viszonylag könnyen működjenek határokon átnyúlóan, termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak, banki, jogi, adóügyi és tanácsadói szolgáltatásokat vegyenek igénybe anélkül, hogy minden egyes országban leányvállalatokat kellene nyitniuk. 

Az európai piacon való működéshez meg kell ismerkednie a vonatkozó szabályozásokkal, uniós adószámra van szüksége, és részletes piaci elemzést kell készítenie arról, hogy megéri-e cégének a nemzetközivé válásba fektetni

Nem minden új vállalatnak kell közvetlenül versenyeznie a globális piacon, de a gazdasági környezet, a lehetőségek elérhetősége és az általános trendek miatt minden új vállalatnak tisztában kell lennie azzal, hogy hol helyezkedik el nemcsak a hazai, hanem az európai és a globális piacon is.

Start-up-okKliknite za čitanje  

A legtöbb vállalkozás mikro- és kisvállalkozásként indul (bár az ellenkezőjére is van példa: fúziók, felvásárlások vagy nagyobb holdingok felbomlása révén létrejött nagyvállalatok). Mégis, már nagyon korán két, egymástól jelentősen eltérő pályára állhatnak: vagy kisvállalkozássá, vagy start-up vállalkozássá válnak.

Mi a különbség?

A kisvállalkozások célja, hogy nyereséget termeljenek, megélhetést biztosítsanak, kiszolgálják ügyfeleiket, de nem meghatározó szereplői a gazdaságuknak. 

A start-up vállalkozásoknak lehetőségük van a hirtelen és jelentős növekedésre a „skálázás” révén - általában a technológia felhasználásával -, így kis időn belül nemzetközi szereplővé válhatnak.

 

A start-upok olyan technológiára építik üzleti modelljüket, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne csak megduplázzák vagy megháromszorozzák gazdasági teljesítményüket, hanem néhány hónap vagy év alatt megtízszerezzék, megszázszorozzák vagy akár megezerszerezzék.

A sikeres start-upok gyakran születnek globálisnak - már a kezdetektől fogva olyan termékeket - de sokkal gyakrabban szolgáltatásokat - kínálnak, amelyekre az egész világon igény van, esetleg kisebb lokalizációs erőfeszítésekkel.

A start-up vállalkozások mindig nagyon innovatívak és magas kockázati tényezőt tartalmaznak. A start-upoknak csak kis hányada sikeres nemzetközi, és még kisebb hányada globális szinten.

A start-upok finanszírozásának a korai szakaszokban kockázatbarát tőkebevonást kell tartalmaznia. Egy tipikus ciklus:

Egyéb új üzleti modellek Kliknite za čitanje  

Az alább ismertetett új üzleti modellek néha egymástól függetlenül, néha pedig az alábbi modellek kombinációjaként működnek. Minden esetben egyedi döntést kell hozni ezen elemek ideális kombinációjáról.

Megosztáson alapuló gazdaság: 

A megosztáson alapuló gazdaság mint üzleti modell az erőforrások, meglévő javak és szolgáltatások megosztására épül a potenciális felhasználók között. Szinte mindig a technológia mint a megosztás eszközének használatára épül. A megosztás magában foglalhatja az adott termékek és szolgáltatások létrehozását, előállítását, terjesztését, értékesítését vagy használatát. A megosztáson alapuló gazdaság lehet B2C (például Airbnb) vagy B2B (például coworking irodák). 

A megosztáson alapuló gazdaság népszerűsítői gyakran állítják, hogy ez egy erőforrás-hatékony és környezetbarát megoldás. Mások rámutatnak, hogy a megosztáson alapuló gazdaság gyakran lehetővé teszi az adóelkerülést, és figyelmen kívül hagyja az egyébként létező ipari szabályokat.

Platformgazdaság:

A platformgazdaság hasonlít a megosztáson alapuló gazdasághoz, de hangsúlyozza a technológiai platform szerepét, amely összekapcsolja a platformon működő különböző kis gazdasági szereplőket. Legyen szó az Amazonról vagy az Uberről, a platformgazdaság lehetővé teszi, hogy az egyébként a vásárlók széles körét elérni nem képes magánszemélyek elérjék és felajánlják termékeiket/szolgáltatásaikat. Az üzleti modellt komoly hatalmi egyenlőtlenségekis jellemzik (a platform és az egyes szereplők között).

On-demand modell

Az igény szerinti modell a technológiai fejlődéshez is kapcsolódik. Egyedülálló lehetőséget kínál az ügyfél számára, hogy a termék/szolgáltatás igénybevételét pontosan a saját preferenciái szerint időzítse. A modern ételkiszállítási szolgáltatások (foodpanda, Wolt) és a streaming média (Spotify, Netflix stb.) erre a modellre épülnek.

Szervitizáció és előfizetési modell: 

A szervitizáció arra a koncepcióra épül, hogy a hagyományos termékeket és egyszeri szolgáltatásokat folyamatosan nyújtott szolgáltatások sorozataként értelmezik újra, általában a folyamatos fejlesztések, frissítések, frissítések, karbantartás és ügyfélszolgálat támogatásával. Ezekért havi, féléves vagy éves előfizetési díjat lehet felszámítani. Tudjon meg többet a szervizelésről a RESTART képzés 6. moduljában.

Freemium modell: 

A freemium modell a szolgáltatások egyszerűsített felépítését kínálja ingyenes előfizetés ellenében, de a fejlettebb - prémium - funkciókat beárazza. Ez segíti a szolgáltatás márkaépítését, marketingjét és kommunikációját azáltal, hogy a szolgáltatást széles ügyfélkörhöz juttatja el, miközben a szakmai ügyfelekből bevételt generál. Ilyen példa a Spotify, a LinkedIn vagy az Evernote és még sok más. 

Lokalizációs modell: 

A lokalizáció arra az elképzelésre épül, hogy egy általános terméket/szolgáltatást a helyi környezethez, az adott sajátos társadalmi-gazdasági feltételekhez (nyelv, preferenciák, kulturális értékek, vásárlóerő stb.) igazítanak. Ebben az esetben gondoskodni kell arról, hogy az eredeti termék/szolgáltatás adaptálásának törvényes jogai meglegyenek.

Setting up your own business model

Saját üzleti modell megalkotásaKliknite za čitanje  

Ebben az utolsó fejezetben az üzleti modell felállításának legfontosabb elemei felé fordulunk. Ez magában foglalja az üzleti ötlet erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek (a SWOT-elemzés) elkészítését, az előzetes piackutatás alapján. Ezután dolgozza ki a modellt, és keressen mentorokat és partnereket, akikkel együtt dolgozhat!